Kínai íj vizsgálata
E cikk olvasói betekintést nyerhetnek egy autentikus kínai íj átfogó vizsgálatába. A cikkben bemutatjuk egy tradicionális íj felépítéséhez felhasznált anyagokat az íj különböző pontjain, a markolattól egészen a szarváig.
Az íj Észak-Kínában készült 1800 és 1850 között. A gyártó kézjegye nem látható. Mikor hozzám került, sajnos el volt törve a markolatnál. Lefényképezve és a digitális technikát segítségül hívva sikerült restaurálnom az íj eredeti kinézetét.
Az íj fontosabb adatai a következők: Az íj szimmetrikus mind függőleges, mind vízszintes irányban. A félreértések elkerülése érdekében az íj hátától a hasa felé nézve, az „x” vízszintes tengely, az „y” a függőleges irány és a „z” mélység.
Az íjvégek között, a hasa mentén mért távolság 183 cm (y) Az íjvégek között, a háta mentén mért távolság 174 cm (y) Az íjvég és a húrakasztó között 5.4 cm (y) (A-B) Az íjszarv hossza 27 cm (y) (A-12) A húrakasztó szélessége/mélysége 1.2 / 1.0 cm(z/y)(B-C) Az íjszarv szélességei: vég/D pont/E pont 3.3 / 3.0 / 3.3 cm Az íjszarv vastagságai: vég/D pont/E pont 2.1/1.9/2.6 cm
(z)(A / D / E pontok)
(x) (A / D/ E pontok)
A méretezést megkönnyítő pontok itt vannak berajzolva az íjon: (A-E pontok) A kis részek 5.1 centiméter hosszúak (2 coll), fekete vonalakkal egyértelműen elválasztva a rajzon.
Az íj szarva és az a rész ahol a szarv csatlakozik a karokhoz két darabból készült, szilfából. Ezek és az íjkar össze-dolgozása jól megfigyelhető a 12 -es és 8-as rész között (kb. 46 cm hosszan). A 11-es rész és a markolat között hasi oldalon szaru fut végig (kékesfekete színű). Érdemes megfigyelni, hogy hogyan változik a szaru vastagsága a markolat felé (kb.: 56 cm hosszan). 1 -es rész x: 3.8 cm y: 5.1 cm, z: 3.7 cm
Ezen a részen jól látszik, hogy hogyan oldotta meg a mester a megfelelő kör-alakot az ínszalagok viszonylag egyenlőtlen elosztásával. A szilfa (barna) a túlzottan elvált a bambuszmagtól. Ez okozhatta az íj a markolatnál való eltörését. A markolat külső borítása valami vékonyabb bőr lehetett, mert eltűnt.A szaru itt a legvastagabb.
2-es rész x: 4.3 cm y: 5.1 cm, z: 3.2 cm A szilfa itt is elvált a magtól, melyen látszik egy függőleges törés középen. A ragasztó a szaru és a bambusz között elég hiányos. Rovátkázásnak, vagy egyéb ragasztási-felület növelő megoldásnak semmi jele (melyet ebből az irányból egyébként igen nehéz észrevenni). Jól láthatóak az ínrétegek. 3-as rész x: 4.3 cm y: 5.1 cm, z: 2.4 cm A ragasztónak itt már majdnem inkább réskitöltő szerepe van. Észrevehető, hogy a ragasztó befolyt a bambuszmag repedésébe, mely nem jelenthet mást, minthogy már az íj készítésekor is repedt volt. Három ínréteg látható.
4-es rész x: 4.5 cm y: 5.1 cm, z: 2.2 cm
A repedés ezen a ponton kifejezetten nagy és ragasztó nem tölti ki. Ugyanígy a mag és a szaru között se tökéletes a ragasztás. Rovátkázásnak még mindig semmi jele. A szaru és a bambusz közötti egyenetlenséget a kar teljes hosszán bambuszforgács és ragasztó keveréke tölti ki. Három réteg ín látható.
5-ös rész x: 4.8 cm y: 5.1 cm, z: 2.0 cm
Megint ragasztó tölti ki repedést a magon és az egyenetlenségeket a mag és a szaru között. Itt a repedés már a bambusz teljes vastagságán végigfut. Két réteg ín fedezhető fel.
6-os rész x: 4.9 cm y: 5.1 cm, z: 1.9 cm
Ez a kar legvékonyabb része. Egy második törés is látszik a bambuszon, valamint egy nagy rés a mag és a szaru között. Vékony forgácsréteg látható a szaru és a mag találkozásánál, a közepétől kicsit balra Két réteg ín látható.
7-es rész x: 4.9 cm y: 5.1 cm, z: 2.0 cm
Jelentős repedés látható a magon, ragasztó vagy forgács nem tölti ki. Vastag ragasztó-forgács keverék fedezhető fel a szaru és a mag között. A külső két ínréteg megsérült, leejthették az íjat. A külső nyírfakéreg borítás itt szét volt forgácsolódva.
8-as rész x: 4.9 cm y: 5.1 cm, z: 2.0 cm
A nagy repedést a magon okozhatta ez a sérülés, ami az ínszalagon látszik. Esetleg leeshetett valahonnan az íj és pont itt sérült meg. Az eredeti repedés a magon (lásd 3-as rész) pedig ennek hatására repedt tovább.
9-es rész x: 4.9 cm y: 5.1 cm, z: 2.2 cm
Az élére állított szilfa itt lép be a karba. Jobboldalt a bambusz tökéletesen odaragadt a fához, de abba hatalmas repedésbe a magon bepréselődött egy kis ín, tehát biztos, hogy sérült bambuszt használt a mester. A vékony és erős ragasztás hozzájárult a repedés szélese-déséhez, ahogy a száradás során a zsugorodás miatt „elhúzta” a bambuszt. Ez abból is látszik, hogy az ínszalag a rendelkezésére álló helyet nem tölti ki a repedés teljes szélességében, mert a jobb oldalán egy kicsi rés van. Négy réteg ín látható a kép felső részén.
10-es rész x: 4.9 cm y: 5.1 cm, z: 2.6 cm
A háromszög-szerű alak már érezhető. Az ínréteg legkülső rétege szilfa „élét” hivatott csökkenteni. Ebből két réteg látható. Fent két oldalon forgácsdarabok látszanak a szarv szilfa magja és a már osztott bambuszragasztásánál. A két réteg ínszalagrétegnek a jobb oldalon van egy konkáv betüremkedése és ott a nyírfakéreg borítás elvált.
11-es rész x: 4.7 cm y: 5.1 cm, z: 2.9 cm
Ennél a résznél már nem látható szaruréteg. Ehelyett látható két vékony ragasztóréteg ahol a „könyökbe” befut a szarv alsó vége. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor a villa két lába közé betesszük a kést. Tehát gyakorlatilag egymásba szorulnak a kúphatás miatt. Ezen kívül még tartja a ragasztó, tehát nagy erőket képes elviselni. Ezen a részen volt felragasztva az íjra a húrzsámoly. Két réteg ín látszik.
12-es rész x: 2.5 cm y: 5.1 cm, z: 3.0 cm
Ez a rész már a szarv eleje. Teljesen szilfából van. A „könyök” jellegzetes „háztető alakja” már nem látszik A szarv keresztmetszete lassan átmegy állított téglalap alakúra. Érdekes, hogy még itt is látható két réteg ín.